Nassolni okosan is lehet!

A főétkezések közötti nassolás segíthet csökkenteni az éhséget, mellyel elkerülhető, hogy mire elérkezik a vacsora, a ránk törő farkaséhség hatására felfaljuk a hűtőnk teljes tartalmát. A megfelelően kiválasztott snackek emellett abban is hasznunkra válhatnak, hogy biztosítsuk testünk számára az összes szükséges tápanyagot, továbbá értékes vitaminokkal töltsük fel a szervezetünket.

„Gyakori kérdés, hogy a napi étrendünkbe beleférnek-e a nassolnivalók egyáltalán, és ha igen, akkor milyen adagnagyságban és milyen alapanyagokból összeállított snackeket vezethetünk be a napi étkezéseinkbe. Ez egy rendkívül sokrétű kérdés és számtalan példát említhetnénk, hogy mi az, ami jó választás kisétkezésekre. Egy valamit azonban fontos tisztázni: bármit is választunk – amiről esetleg azt feltételezzük, hogy egészséges alapanyag, vagy mondjuk bűnözésként tekintünk rá – annak tápanyagtartalma, illetve az abból eredő energiatartalma bizony ugyanúgy beleszámít a napi étkezésekbe, a napi tápanyag, illetve a napi energia bevitelünkbe.” – mondja Farkas Cili, a Tibidabo táplálkozási szakértője.

Hozzátette, fontos azzal is tisztában lennünk, hogy a hagyományos nassolnivalók – legyen az édes vagy sós snack – szénhidrát- és a zsírtartalma kis adagokban is igen magas, így ebből fakadóan kis mennyiségben is igen magas kilókalória-számot kapunk, ha egy kicsit jobban utánajárunk az elfogyasztott energiamennyiségnek. „Éppen ezért érdemes figyelnünk rá, hogy, ha valamit nassolunk, vagy kisétkezésnél fogyasztunk, az összetevőit tekintve tápláló legyen, és valamilyen értékes tápanyagot is adjunk a szervezetünknek. Természetesen nem az a célunk, hogy annyira komplex legyen a kisétkezés, mint amit a főétkezésnél szoktunk javasolni szakemberként, de nyilván ahhoz, hogy például az ajánlott napi zöldség- és gyümölcsbevitel, illetve a napi rostbevitel megvalósuljon, ahhoz szükséges az is, hogy ne csak a főétkezésekkor figyeljünk erre.”

De milyen alapanyagokra érdemes építeni?

Farkas Cili szerint az ajánlások ugyanarról szólnak élelmiszercsoportonként, mint amit egyébként is javasolni szoktak a szakértők. „Ha szénhidrátforrásokról beszélünk, akkor érdemes teljes értékű, magas rosttartalmú gabonafélében gondolkodni. Ezekből készíthetünk (vagy akár készen is vásárolhatunk) sokféle müzlit, illetve granolát. Ha natúr alapanyagként vásároljuk őket, akkor összedobhatunk belőlük kásákat, felfújtakat, melyeket kis adag friss vagy szárított, aszalt gyümölcsökkel édesíthetünk úgy, hogy édességként is megállják a helyüket. A gyümölcsök, zöldségek önállóan is nagyon jó alternatívát jelenthetnek, egy-egy kisétkezés alkalmával akár csak nyersen megtisztítva, feldarabolva, pl. olajos magvakkal kiegészítve. De mindezekre ugyanúgy igaz, hogy mértéktartó és kis adagnagyságban kell gondolkozni, hiszen kis étkezésről, valójában csak egy nassolásról van szó a főétkezések mellett-„

A Tibidabo szakértője szerint, ha szénhidrátokról beszélünk, természetesen nem mindegy a rost mennyiség sem. „A rostokban gazdag szénhidrátforrások lassabban szívódnak fel, kiegyensúlyozottan biztosítanak energiát a fizikai és szellemi aktivitásokhoz is, valamint hamarabb jelentkező és hosszabb ideig tartó telítettség érzetet biztosítanak. Ezzel a módszerrel elkerülhetjük a falási rohamokat, és enyhíthetjük a ránk törő éhség érzetét két főétkezés között."  Mint mondja, a Tibidabo péktermékek ebből a szempontból is kiemelkedőek, hiszen számos közülük magas rost- és csökkentett szénhidrát-tartalommal rendelkezik. 

Ha élelmiszercsoportokat veszünk sorra, természetesen a tejtermékek sem maradhatnak ki, illetve akik esetleg érzékenyek a tejre, vagy valamelyik alkotóelemére (adott esetben nem fogyasztanak állati eredetű terméket) számukra a tejhelyettesítő italok, joghurtok, stb. jelenthetnek megoldást. „Ezeket is nagyon jól lehet társítani az olajos magokkal, akár a korábban említett gabonákkal, gyümölcsökkel és zöldségekkel is” – emelete ki Cili.