A mikrobiomról dietetikus szemmel

A mikrobiomról dietetikus szemmel

A mikrobiomunkhoz tartoznak a baktériumok, a vírusok és a gombák is, melyek a bélrendszerben, a szájüregben, a légutakban és a bőrünkön is élnek. A ránk jellemző mikrobiom kialakulását egyértelműen meghatározza az életkörülményeink, a környezetünk, az életünk során alkalmazott bizonyos gyógyszerek és az antibiotikumok, s nagymértékben befolyásolja a táplálkozásunk.

A mikrobiota összetétele függ az életkortól is. Általánosságban elmondható, hogy idősek bélmikrobiótájára jellemző a baktériumok sokféleségének csökkenése, a hasznos mikroorganizmusok számának csökkenése. Illetve számos kutatás igazolta, hogy már a magzatnak is van saját bélflórája, melynek fontos szerepe van az immunrendszer és az anyagcsere működésében is. Ezt a bélflórát a magzat az anyától örökli. A kisgyermekek esetében kb. hároméves korra alakul ki a felnőttekre jellemző, komplex mikrobiota.

A bélrendszeri mikrobiom szerepe kiemelkedően fontos az immunrendszer kialakulásában és megfelelő fejlődésében, valamint bizonyos toxinok és kórokozók elleni védekezésben. A táplálkozás során a bélrendszerbe került rostok emésztésében, valamint a vitaminok képzésében is fontos szerepet játszanak.

A mikrobiom az élelmi rostok egy részét fermentáció útján használja fel tápanyagként. Ennek hatására hasznos anyagok, ún. rövid szénláncú zsírsavak, valamint gázok keletkeznek. A zsírsavak energiaforrást jelentenek a bél sejtjei számára, serkentik azok megújulását és működését. Az élelmirostok egyes típusai támogatják a kedvező mikrobák szaporodását a baktériumflórában, ezeket hívjuk prebiotikumoknak. Az élelmi rostok természetes formában megtalálhatók a száraz hüvelyesekben, zöldségekben, gabonafélékben, gyümölcsökben és az olajos magvakban.

A mikrobioták csökkent sokfélesége, a bélfal fokozott áteresztőképessége és ennek következtében kialakuló változások számos betegség kialakulásának okozói, mint például autoimmun betegségek, daganatos megbetegedések, neurológiai zavarok.

Az ételek, amelyek hozzájárulnak a mikrobiom egészségének fenntartásához azok az erjesztett, fermentált ételek, mint például a joghurt vagy a kefír, valamint a savanyú káposzta és kovászos uborka rendszeres fogyasztása.

Tartalomhoz tartozó címkék: Egészség Intolerancia Tudástár